Oldalak

2016. április 19., kedd

Székelyföldi mesék, ízelítő

Minden, még múlt héten csütörtök reggel kezdődött. - Igazából sokkal előbb, még a FEHOVA kiállításon. Hiszen itt beszéltük meg Attilával a terv nagyobb vonalait. A részleteket közösen, de Csótai Laci helyismeretére hagyatkozván, inkább ő koordinálta - Halkan begurult értünk az autó a parkolóba, bepakoltunk, beállítottuk a GPS-t és lassan a város forgalmában elveszve indultunk Sepsiszentgyörgy felé. Sajnos munkahelyi elfoglaltsága miatt Cseterki Imre nem tudott csatlakozni az utazási fázishoz, viszont megígérte, hogy a péntek esti rendezvényre megpróbál megérkezni. Némi izgalommal töltött el az út, hiszen egy kedves és egyben megtisztelő invitálásnak kellett eleget tennem másnap, a kiállításunk megnyitóján. Elég izgulós típus vagyok, de csak addig, míg a rendezvény véget nem ér. Egy darabig néztük az ismerős tájat, fogytak a kilométerek a gumik alatt. Nem nagyon részletezném a közel 10 órás utat, mikor hol, miért álltunk meg, mit csináltunk stb. A lényeg, megérkeztünk este hét után kicsivel, kissé - akkor még – csepergett az eső. Attila már várt minket a szállásunknál. De inkább a vacsorával nyitottuk a baráti találkozót. Már rájöttem hiba volt, alig bírtam feltornászni gömbölyűbbre dagadt testem a második emeleti szállásunkra. Ismerkedés a szobával, majd hidegzuhany Attila részéről, aki ismertette a másnapi programot. Úgy kezdődött, indulás 4:30 –kor (magyar idő szerint 3:30!), rögtön kiment az álom a szememből. Végül is, ha utazni kell egy órát… Napfelkelte….

Brassóban ez a kép fogadott minket, sajnos a Fekete templom zárva volt, mint minden más is. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése